A diabéteszes láb a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődménye. A mozgáskorlátozottság egyik igen gyakori oka, fontos összetevője az életminőség romlásának.

A fejlett országokban a nem-traumás eredetű amputációk felét cukorbetegeken végzik, e beavatkozások gyakorisága a diabéteszesekben nagyságrenddel gyakoribb, mint cukorbetegségben nem szenvedőkben. Napjainkban, hazánkban kb. négyezer cukorbeteg lábát amputálják.

Ma már egyértelmű, hogy a diabéteszes láb legfontosabb kóroki tényezője az idegrendszeri károsodás. E megfigyelés jelentőségét aláhúzza, hogy az idegbántalom talaján szükségessé váló alsóvégtagi amputációk meghatározó többsége megelőzhető lenne.

Hogyan járul hozzá az idegbántalom az amputációkhoz? A legfontosabb mechanizmus az érzőideg károsodás: a fájdalomérzés, tapintásérzés, hőérzés és helyzetérzés csökkenése, súlyos esetben teljes megszűnése következtében a beteg nem érzékeli a lábat érő kisebb-nagyobb, sokszor mindennapos sérüléseket. Ilyeneket okozhat például a cipőben lévő kő vagy szög.

Nem ritkán a cipő nyomja a lábat: kimutatták, hogy új cipő vásárlása esetén a cukorbetegek annál kisebb cipőt vásárolnak, minél súlyosabb az idegkárosodás mértéke. Észrevétlenül maradhatnak égési sérülések is. A beidegzés kiegyensúlyozatlansága miatt megváltozik a láb egészének statikája, kóros nyomáspontok alakulnak ki a talpon, és az idegbántalom következtében e kórosan fokozott nyomást a betegek nem érzékelik. Ezt az állapotot tekintik a diabéteszes láb nulladik stádiumának – ekkor a bőrfelületen eltérés még nem látható.

A következő stádiumban talpi fekély alakul ki, mely típusos esetben fájdalmatlan, a mechanizmus alapján neuropátiás fekélynek is nevezik. A talpi fekély a melegágyát képezi a kórokozók megjelenésének, fertőzések keletkezésének, melyek gyógyhajlama cukorbetegekben amúgy is rosszabb. E kezdetben felületes fekély viszonylag gyorsan a lágyrészek felé terjedhet, roncsolja a kötőszöveteket, ízületeket és csontokat is, és amennyiben a láb hátsó részét is érinti a folyamat, az amputáció elvégzése elkerülhetetlenné válik.

A diabéteszes láb létrejöttéhez hozzájárul a vegetatív idegrendszer károsodása is. 

A verejtékmirigyek működésének zavara következtében az alsó végtagon a bőr száraz és berepedezett lesz, mely elősegíti a fertőzések tovaterjedését.