A cukorbetegség részjelenségeként kialakuló idegkárosodás esetén meghatározó fontosságú a szövődmény viszonylag egyszerű eszközökkel történő diagnosztizálása.
E tekintetben alapvető útmutatásul szolgál a klinikai tünetek feltérképezése.
A diagnosztika egyik alapvető összetevője a reflex-kiesés vizsgálata. Az érzőidegrendszer működészavara esetében a legfontosabb az érzéscsökkenés kimutatása. Erre alkalmas lehet a hagyományos orvosi, különösen ideggyógyász szakorvosi vizsgálat, de ugyanakkor egyszerű, minden orvos számára elérhető, olcsó és gyors diagnosztikus eszközök is rendelkezésre állnak.
Az érzéscsökkenés kimutatásának egyik lehetősége a kalibrált hangvilla alkalmazása, amely kóros esetben a vibrációérzet csökkenését jelzi. Hat vagy hat alatti érték már idegbántalomra, a vastag, védőhüvellyel borított idegrostok károsodására utal.
Az előbbinél is egyszerűbb módszer a monofilamentum alkalmazása. A nyélre erősített speciális anyagból készült, nylonhoz hasonló szál önsúlya által okozott érintést a beteg vagy megérzi, vagy nem érzi. Amennyiben a beteg nem érzi az érintést, ez klinikai tanulmányok adatai szerint rendkívül megbízható előrejelzője az adott területen várható felületes fekélyképződésnek. A neuropátia következtében kialakuló talpi fekélyek fő jellemzője, hogy azok fájdalmatlanok, így a beteg nem vesz róluk tudomást. A folyamat előrehaladása, a lágyrészek felé történő terjedése súlyos esetekben a láb elvesztését eredményezheti.
A vegetatív idegrendszeri károsodás kimutatása során az egyik egyszerű módszer a vérnyomás fekvő helyzetben, majd ezt követően álló helyzetben történő mérése. Normális körülmények között, álló helyzetben a vérnyomás kissé emelkedik, míg idegkárosodás fennállása esetén az emelkedés helyett csökkenés következhet be, ami egyes ritka esetekben súlyos mértékű is lehet.
Ugyancsak a vegetatív neuropátia részjelenségeként lelassul, „ellustul” a gyomor-bélrendszer működése. E betegek általában hosszú idő óta cukorbetegek, inzulinkezelésben részesülnek. Az inzulin beadását követően a táplálék a gyomorból nem szívódik fel, így hipoglikémia alakulhat ki, mégpedig szokatlan módon az étkezést követő időszakban, amikor egyébként a vércukorértékek általában a legmagasabbak. Ugyanezen betegekben az elhúzódó felszívódás következtében a vércukor csúcsértéke több óra múlva jelentkezhet.
A Neuroteszt segítségével a vegetatív idegrendszer károsodása diagnosztizálható. Az idegkárosodás részjelenségeként csökken a verejtékmirigyek működése is, így csökken az alsó végtag hőleadó képessége, az érintett betegek nem tudnak izzadni. A folyamat száraz láb és berepedezett bőr kialakulásához vezet.
A Neuroteszt kémiai anyaggal átitatott tesztcsíkot tartalmaz, amelynek felhelyezésével az izzadás mértéke mérhető. Ép viszonyok között a tesztcsík néhány percen belül jellegzetes színreakciót mutat, kék színből rózsaszínre vált, míg a vegetatív idegrendszert érintő idegkárosodás fennállása esetén elszíneződés nem figyelhető meg: a tesztcsík színe kék marad. Amennyiben a verejtékmirigyek funkciója károsodik, várható, hogy egyéb vegetatív idegrendszeri működészavar is fennáll, melynek kimutatására jelenleg hazánkban több Neuropathia Centrumban is van lehetőség.