Alig van olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne fájt volna a dereka rövidebb vagy hosszabb ideig. A derékfájás nem betegség, hanem tünet, annak orvosi megjelölése, ahol a fájdalom jelentkezik.
Az alsó háti gerinc és az ágyéki szakasz tüneteit Low Back Pain-nek /LBP/ is nevezzük.
Anatómiai értelemben a derék alatt törzsünk hátsó oldalán a bordaívek és az ülőgumók közötti területet értjük. A deréktájon jelentkező gyakori fájdalom oka az emberi fejlődés, a két lábra állás. A gerinc ágyéki görbülete speciálisan emberi jelenség.
A derékfájás az enyhe kellemetlenségtől a heves fájdalomig terjedhet, amely munkaképtelenné is teheti a beteget. Tartósságát tekintve lehet akut (rövid ideig tartó) és krónikus (elhúzódó).
Heveny derékfájás (akut lumbágó)
Oka: rossz mozdulat, túlerőltetés, átfázás, vírusfertőzés.
Tünetek: deréktájon izomlázszerű fájdalom, feszesség. A fájdalom nem sugárzik az alsó végtagokba.
Forduljunk orvoshoz, ha a heveny, erős fájdalom 3 napnál tovább tart, ha zsibbadás, gyengeség jelentkezik az alsó végtagban, ha székelési és vizelési panaszok fordulnak elő.
Idegzsába (hexensussz), lábidegzsába (isiász)
Oka: a csigolyaközi porckorong elmozdulása, kidomborodása, melynek következtében a gerincvelőből kilépő idegek is nyomás alá kerülhetnek.
Tünetek: hirtelen, villámcsapásként jelentkező fájdalom, amely miatt a beteg képtelen megmozdulni, testhelyzetet változtatni. Gyakorlatilag nincsen olyan testhelyzet, ami a fájdalmat megszünteti. A beteg egy ferde, kímélő testtartást vesz fel. A fájdalom kisugározhat a fartájékra, a comb és a lábszár hátsó oldalsó felszínébe, a lábba is (isiász), és a porckorongsérv által nyomott ideggyöknek megfelelően a fájdalmat zsibbadás, izomgyengeség (esetleg izombénulás), reflexcsökkenés (vagy -kiesés), egyes esetekben vizelési, székelési zavarok kísérhetik.
Krónikus derékfájdalom
Oka: az esetek döntő részében a porckorong degenerációja, amely másodlagosan a kisízületek lazaságához, a porc változásához, a csigolyákat összetartó szalagok és izmok kóros, tartós feszüléséhez, túlterheléséhez vezet. A heveny derékfájás nem szűnik meg teljesen, rendszeresen visszatérhet, akár idült derékfájást okozva. Máskor heveny előzmény nélkül alakul ki a krónikus derékpanasz.
Ez egy mechanikus fájdalom, mely mozgásra, terhelésre jelentkezik, és pihenésre rendszerint szűnik, kifáradáskor fokozódik. A fájdalom néha kisugárzik a fartájékra, ritkán az alsó végtagba is, de reflexeltérés, érzészavar, izomgyengeség nem kíséri. Az ágyéki gerinc izmai feszesek, nyomásérzékenyek, a derékmozgások egy bizonyos irányban korlátozottak.
Az ún. radicularis fájdalom akkor fordul elő, ha az ideggyök nyomás alá kerül (porckorongsérv). A fájdalom követheti az ideggyök lefutását egészen a lábujjakig. Zsibbadás vagy gyengeség társulhat a fájdalomhoz. Általában a test egyik oldalán érezhető.
Diagnosztika, kezelés: A gerincbetegségek kivizsgálásakor elsődleges megbizonyosodni arról, hogy a tüneteket valóban a gerinc megbetegedése okozza. A vizsgálatok során meg kell állapítani a panaszok, a fájdalom eredetét (fizikális vizsgálat, röntgen, CT, MRI). El kell dönteni a kezelés menetét.
A kezeléskor elsődleges a fájdalom csillapítása, mellyel a funkciók minél előbbi helyreállítása is elérhető. A mozgásszervi megbetegedések terápiájának alapját az ún. NSAID-k (Non-Steriodal Anti-Inflamatory Drugs), azaz a nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők képezik. Ezek a gyógyszerek fájdalom-, gyulladás- és lázcsillapító hatással rendelkeznek. Hátrányuk a számos mellékhatás lehetősége. A leggyakoribb az allergiás reakciókon kívül a gyomor-bélrendszerre és a szív-érrendszerre kifejtett kedvezőtlen hatás, mely igen súlyos is lehet. A mellékhatások dózisfüggőek, és nagymértékben megnövekedhetnek az elhúzódó szedés folyamán. Ezért törekedni kell a legkisebb, még hatékony dózis megtalálására.
Az a tény már régóta ismert, hogy a nagy dózisú komplex B-vitaminoknak önállóan is van fájdalomcsillapító hatásuk.